A Lechner Tudásközpont szakemberei idén tíz előadással vettek részt a szeptember 19. és 22. között Csíksomlyón megtartott XXV. Erdélyi Földmérő Találkozón, amelynek fő tematikája most a földmérő szerepe volt a társadalom digitális átalakításában.
Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) Földmérő Szakosztálya immár XXV. alkalommal hívta össze az erdélyi Földmérő Találkozót, az éves rendezvényre ezúttal Csíksomlyón, a Jakab Antal Házban került sor szeptember 19. és 22. között. A tudományos konferenciára a Lechner Tudásközpont szakemberei tíz előadással készültek. Az esemény díszvacsorával zárult, majd másnap a résztvevők a környék természeti látványosságait érintő egésznapos kiránduláson vehettek részt.
A Lechner Tudásközpont képviseletében elsőként Dr. Mikesy Gábor földrajzinév szakértő tartott előadást az 1940–44. évi katonai topográfiai térkép észak-erdélyi helyneveiről. A két világháború közötti magyar topográfiai térképezés radikálisan új alapokra helyezte a névírást – derült ki az előadásból. A helyek katonai célú azonosításának technikai fejlődésével párhuzamosan a földrajzi nevek szerepe egyre csökkent, mint helyeket megjelölő topográfiai térképi tartalom, viszont megnövekedett egy sajátosan magyar kultúrmisszió révén, nem függetlenül az állami ideológiává emelt irredentizmustól. A térképek nemzeti nyelvű megírásával, a nevek szimbolikus erejét kihasználva a földhöz való jog igazolásának szempontja érvényesült – ahogy más országok esetében is. A honvédség (fedett) térképészeti intézetében külön névírási bizottság működött. Az általuk kidolgozott módszerek úgy változtak, ahogy a front közeledett.
Használható-e az ingatlan-nyilvántartás térképi adatbázisának minőségi osztály folt táblája, mint a művelési ágakat egységesen tartalmazó adat, éghajlatváltozási indikátorként? – vizsgálta előadásában Kovács Iván geoinformatikai szakértő. Bemutatta a forrásadatok kialakulását, felépítését, az adatmodelleket, felvázolta a szükséges javítási, geoinformatikai átalakítási folyamatokat, példákkal speciális esetekkel és helyekkel szemléltetve. Végső következtetése szerint a feltett kérdésre a válasz: a művelési ág használható éghajlatváltozást jelző indikátorként, de nem egyszerűen, szükséges hozzá ingatlan-nyilvántartási szaktudás.
Sasi Attila földrajzinév szakértő „Magyar helynevek Csíksomlyótól Neszterfejérvárig” címmel tartott előadást. Csíksomlyó a pünkösdi búcsú révén szorosan kötődik a moldvai magyarsághoz. A moldvai magyarság évszázadokon át fontos szerepet játszott a Keleti-Kárpátoktól a Dnyeszter folyóig terjedő Moldvai Fejedelemség életében és a mai napig a romániai Moldva régió katolikus népességének csaknem egészét kiteszi. Bár az ottani magyarság magyar nyelvét nagyrészt már elvesztette, de a folyamatos jelenlétüknek és a középkori Magyar Királyság szomszédságának és hűbéri fennhatóságának köszönhetően Moldvának jelentős magyar földrajzi névanyaga van, ami az egyetemes magyar kultúrkincs része. Megőrzésében fontos szerep hárul a magyar nyelvű kartográfiára.
Hibázunk vagy tűrünk? – tette fel a kérdést előadásában Varga Norbert, a Lechner Tudásközpont Alaphálózati és Államhatárügyi Osztályának vezetője. A kataszteri földmérési munkák során minden alkalommal alapfeladat a földmérési munkarészek, mérési anyagok, térképek adatainak vizsgálata. Az első lépés minden esetben a megbízhatóság ellenőrzése. Meg kell nézni, milyen szabályzat, utasítás alapján keletkezett az adat, milyen technológiai és pontossági előírások vonatkoztak rá. Szinte minden munkánál eltérések tapasztalhatók a saját milliméter élességű mérések és a korábbi, akár méteres megbízhatóságú adatok között – ekkor merül fel a kérdés: hibának tekinthetők ezek, vagy elfogadható, tűrhető eltérésnek?
„Nemzetközi magassági alaphálózati csatlakozások Magyarország és Románia között” című előadásában Pálosi Imre alaphálózati szakfelügyelő röviden ismertette az EOMA I. rendű hálózatát és a nemzetközi csatlakozó vonalakat. Beszámolt a 2013 előtt és után végzett magassági alaphálózati csatlakozó munkákról. A szerb, horvát és szlovén határszakaszon végzett magassági csatlakozó munkák bemutatása után ismertette a magyar–román határszakaszt érintő nemzetközi csatlakozó vonalakat, korabeli meghatározási dokumentumokat. A meglévő csatlakozó vonalak újramérésének, valamint új vonalak kialakításának lehetőségeit is felvetette.
Firnix Attila ingatlan-nyilvántartási rendszertámogató szakértő a térképezés 5500 éves fejlődését mutatta be előadásában, a papírtérképtől az adatbázisokig. A matematika-geometria fejlődésével egyre pontosabb ábrázolások és számítások alapján készültek térképek. Bemutatta, hogyan jutottunk el az első, 5500 évvel ezelőtt készült térképtől az ókori-középkori térképeken keresztül az önálló magyar kataszteri térképeken át a mai kataszteri adatbázisokig.
Sebők Tamás Kálmán alaphálózati szakfelügyelő az Egységes Országos Vízszintes Alapponthálózat jövőjének kérdéseire világított rá előadásában. Az EOVA létrejötte 46 év munkájának eredménye. Jelenleg 58 480 db EOVA alapponthálózati pontot tartunk nyilván, amelyekből 2018-ban a geodéziai mérésre alkalmas alappontok száma 51 417 db volt, napjainkban pedig már csak 50 334 db. A valóságban valószínűleg még kevesebb mérésre alkalmas alappont áll rendelkezésre. Ha figyelembe vesszük, hogy ez alatt a hat év alatt, csak a földhivatali helyszínelés alapján számolva, a használható alappontok száma több mint ezerrel csökkent. Mi az oka ennek az intenzív csökkenésnek? Megállítható-e ez az eredetileg egyenletes hálózati elosztást romboló egyenletlen pontpusztulás, vagy tervezetten befolyásolható-e a folyamat? A GNSS RTK technológia szinte kizárólagos használatával mi lehet az EOVA jövőbeni szerepe? Az előadás a fenti kérdésekre választ keresve hívta fel a figyelmet arra, hogy az 1990 után megváltozott politikai, gazdasági változások az EOVA fenntartásának szemléletében, módszereiben, erőforrás igényeiben és azok elosztásában is változást követelnek.
„Térképfelújítás a közösség szolgálatában” című előadásában Csorba Kristóf geodézia vezető szakértő a hazai kataszteri felmérések történelmi, szakmatörténeti előzményeinek rövid ismertetése után betekintést nyújtott a modern felmérési technológiák alkalmazásába egy vidéki település térképi adatbázisának térképfelújítással történő korszerűsítésén keresztül. Végül összefoglalta a felmerülő szakmai szabályozási kérdések, amelyeknek megválaszolása szükséges ahhoz, hogy a térképfelújítások hosszútávon hasznosuljanak, nem csupán a szűkebb szakmai közösség, de a tágabb értelemben vett közösség, a társadalom számára is.
Tóth Sándor GNSS kutató egy műholdas technológiák támogatásával létrehozható naprakész magassági alapponthálózat kialakításának lehetőségéről számolt be előadásában. A magassági vonatkoztatási rendszerek megvalósítása hagyományosan szintezési hálózatokon alapul. A több évtizedes munkával létrehozott hálózatok nagy hátránya azonban, hogy a pontok valódi magassági adatai a felszínmozgások következtében idővel eltérnek a meghatározott ismert értékektől. Ma már több műholdas technológia – mint a GNSS és az InSAR – is rendelkezésre áll ezen felszínmozgások pontos kimutatására és ezáltal a pontok időbeli elmozdulásának modellezésre. Ez egyúttal új megközelítési lehetőséget is kínál a magassági referencia rendszerek fenntartására. Az Európai Űrügynökség (ESA) által támogatott INGRIM projekt keretében egy mintaterületen megkezdődött a műholdas technológiák ötvözésén alapuló módszer elméleti kidolgozása és gyakorlati megvalósítása, amely magában foglalja új típusú alappontok kialakítását és egy időfüggő magassági transzformációs modell levezetését is.
Végezetül Abdulhabib Mahmood Aref projektvezető a fokozatosan bevezetésre kerülő elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszerről, a földmérési, térképészeti és telekalakítási eljárásokról (FTTR) tartott bemutatót. Az Elektronikus Ingatlan-nyilvántartás (E-ING) projekt jelentős változást hoz a földügy és ingatlan-nyilvántartás területén. Célja az ügyfélorientált földügyi hatósági elektronikus szolgáltatások kialakítása és a földügyi hatósági belső folyamatok elektronikus újraszervezése. A földmérési, ingatlan-nyilvántartási, telekalakítási, földforgalmi, termőföldvédelmi eljárásokat megújító komplex projekt eredményeként az adminisztratív terhek csökkennek, ezáltal pedig a magyar gazdaság versenyképessége tovább növekszik.
A csíksomlyói XXV. Földmérő Találkozóról a Marosvásárhelyi Rádió műsorában is készült tudósítás, az adást a rádió honlapján lehet meghallgatni.
Fotó: Varga Norbert / Lechner Tudásközpont
